Rendkívüli fordulat: Donald Trump váratlan bejelentést tett, itt a tűzszünet - Nógrádi György

Ez a Kérdezen Nógrádi Györtől mai adása. Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat. A mikrofonnál Király Tamás. A Zoom túlsó végén pedig Nográdi György biztonságpolitikai szakértő. Jó napot kívánok tanár úr, batyát. Jó reggelt üdvözöljük. >> Jó reggelt kívánok. Köszönöm szépnek. >> Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba. Előtte gyors szolgálati közlemények. Ma este Soltvader lesz Ultrahang közönség. Találkozó a Gyöngyház Művelődési Központ és Könyvtárban. Szeretettel várunk mindenkit. regisztráció nélkül is lehet egyébként érkezni. Úgyhogy érdemes lesz ellátogatni. >> 18 órakor, azt jó, hogy mondja a tanár úr. Igen. 18 órakor kezdődik. 17 órától már lehet érkezni, mert a tanár úr ott lesz a helyszínen, dedikálja a könyveit, lehet vele fotózkodni, illetve rendelhetők Nógrádi Györgynek a dedikált könyvei a www.ultrahankönyönvek.com ultrahangkönyvek.com oldalon keresztül is. Kérem, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, nyomjanak egy lájkelet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson. És ajánlom figyelmükbe Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével készült interjúnkat, amelyet tegnap este élőben adtunk, és továbbra is nézhető az ultrahangot. Most pedig a tanár urat kérdezem a legfrissebb hírekről. >> Rengeteg dolog történt. Én néhányat kiemelnék. Először fordult elő márciusban, hogy több ukrán drón támadta Oroszországot, mint orosz drón Ukrajnát. Rendkül érdekes volt, hogy bejelentették, hogy 335 kameruni harcol az orosz fronton. Eddig 94 halt meg közülünk. A Holdért folyó verseny újabb állomása a mostani hát űrrakéta földövése is, hogy megkerülte a Holdat. Korábban egy szovjetamerikai, most egy amerikai kínai élethalálharc folyik a goldért. Talán még annyit, hogy két francia állampolgárt szabadon engedtek irániak. Tűzszünet jött létre az Egyesült Államok és Irán között. Vz budapesti útján bejelentette, hogy Ukrajna ugyanúgy beavatkozik a magyar belügyekbe, mint ahogy beavatkozott az amerikaiba. És rendkívül érdekes volt, hogy elítélte a brüsszeli politikát. Az egyiptomi államfő is ez utolsó hír bejelentette, hogy nem hajlandó jövőbe olyan orosz kabonát venni, amit ukrán területekről szállítottak. Számomra ezek voltak a legfontosabb hírek. >> Köszönöm szépen. Úgy fog kinézni a mai forgatókönyvünk, hogy a tanár úrral először elemezzük a legfrissebb híreket tovább, utána pedig bejátszunk majd az Ultrahang Erdély közönség találkozójából. A kér hallgatói kérdések és válaszok ezúttal úgy lesznek. Kezdjük a tűzszünettel. Ugye Trump még tegnap azt posztolta a közösségi médiában, hogy el fog pusztulni egy civilizáció, nagyon nem szeretné, de elfogy. Aztán a vége meg az lett, hogy mégis csak egy 10 egy kéthetes tűzszünetet jelentettek be. Amerikai idő szerint tegnap este mi történhetett? Ö, egyrészt óriási volt az ellenállása usába, másrészt összefogtak Pakisztán vezetésével Egyiptom, Irak és Törökország, és együtt léptek föl, hogy tűzünetre van szükség. Irán is engedett, mert bejelentette a hormózi csatorna megnyitását, vagy hormózi szoros pontosabb megnyitását. Tehát magyarul a feltételek változtak, egy 10 pontos béket erről tárgyalnak. Izrael továbbra is bombázott iráni területeket. Nyilván ezt előbb-utóbb fogja hagyni, de a háborús eszkaláció egy kicsit visszament ebben a pillanatban a kőolajjára lejjebb ment. >> Jóval lejjebb ment 14%-kal egyébként. Azt ígérik a felek, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a bombatámadásokat, Irán pedig ugye megnyitja a hormozisz szorost. Ez egy kéthetes rövid tűzszünet lesz, vagy innentől kezdve már a megállapodás irányába mennek. Ugye Irán 10 pontot ír. Azt mondja Trump, hogy ez jó kiindulási pont. >> A választ az, hogy lehetetlen korrektül megmondani, ugyanis a amerikai és iráni béketervek, én mind a kettőt elolvastam, köszönő viszonyban sincsenek egymással. Tényasságusa ettől kezdve nem akarja megsemmisíteni iránt. Tényaszósának nem kell partra szállítania olyan csapatokat, ahol a veszteség nagy lenne. Tényasszea sikert ért el, hogy a lelőtt amerikai gép mindkét személyzetét ki tudta menteni. De hogyan tovább teljesen mások az elképzelések? Ugye az iráni javaslat a 10 pontban többek között a harcok befejezése szerepel, az amerikai erők kivonása a régióból, talán ezre reagáljunk először, aztán folytatom. >> Amerikai erők kivonása a régióból azt jelenti, hogy ezeket az erőket átcsoportosítják Izraelbe, de ennek az iráni kérésnek vagy követelésnek eleget tesznek. Mi volt az első pont? Hogy >> az amerikai erők a harcok befejezése. >> A harcok befejezése rendelkezésre rá két hétig. Két hét rendkívül hosszú idő a diplomáciába fújnak a tárgyalások. Meglátjuk, hogy mi lesz. >> Az összes szankció feloldását kérnék még az irániak. >> Az összes szankció alatt azt érték, hogy a háború előtti szankciókat is, tehát a hosszú évekkel, évtizedekkel ezelőtti szankciókat meglátjuk, hogy az USA erre hogyan reagál. >> A teljes kártérítés kifizetését. >> Ez lehetetlen. Az Egyesült Államok és Izrael nem fog több 100 milliárd dollárt kifizetni. egy olyan háború, amiről bejelentették, hogy megnyerték, >> valamint a befagyasztott iráni vagyon feloldását. >> Ez tárgyalási alap lehet. Minden háborúban ugyanez történik. Ilyenkor mindig fölmerül a kérdés, hogy célszerű-e külföldön tartani vagyont. A válasz az, hogy igen, de most éppen a dekorszakát érjünk. Ugye azért érdekesek ezek a pontok, majd meglátjuk, hogy az USA hogyan reagál mindenre, mert ennek van egy kicsit ilyen orosz-ukrán áthallásos része is, hiszen ilyen követelései Ukrajnának is vannak egyébként Oroszországgal szemben. >> Igen, csak Ukrajna háborúan áll. Teljesen más a ukrán és más az iráni pozíció. Most érdekes volt, hogy előterjesztettek egy békejavaslatot az ENSbe, egy kisarab ország és Kína és Oroszország vétózta meg. Tehát önnek teljesen igaza van, van áthallás, de a két alaphelyzet teljesen más. >> Donald Trump azt írta a saját közösségi oldalán, hogy azért egyezett bele a tűzszünetbe, mert már elértük, sőt túl is teljesítettük a katonai célokat, de előző nap még teljesen másról beszélt. >> Hát itt annyit látni kell, hogy a védelmi miniszter a négycsillagos tábornokok egy részét kirúgta. Trump kirúgta a kormányának második tagját, az igazságügyi minisztert. Gyakorlatilag katonailag az mindent elért, amit el akart érni Iránba. Politikailag nem ért el semmit. A kettőt kell most vegyíteni és valamilyen módon ebből a háborúból kijönni, annál inkább, mert közelednek a pirdes választások. >> Később az EFP hírügynökségnek egyébként azt mondta, hogy az Egyesült Államok totális győzelmet aratott. Lehet ezt totális győzelemként értelmezni, merthogy Irán is egyébként pozitívként vagy sikerként könyveli el, megkommunikálja ezt a történet. >> Ha én Washington DC-be vagy Teheránba lennék vezető, én ugyanezt mondhatnám, én Budapestről azt látom, hogy valamifajta kompromisszunk kell a két fél között. Totális győzelmet egyik fél sem ért el. >> Eközben egyébként Izrael azt közölte, hogy nem mindenhol tartják be a tűzszünetet. Egyrészt pont a tűzünet kihirdetése után azt mondták, hogy iráni rakétákat fogtak el. Másrészt azt is közölték, hogy Libanonra nem vonatkozik ez a tűzünet. Azért érdekes, mert a pakisztáni miniszterelnök arról beszélt, hogy Libanonra is vonatkozik, a Izrael pedig pontosított, hogy Libanonra nem. >> Itt annyit látni kell, hogy egyidejű támadta Izraelt Yemenből a 20-ig a Herzburak Libanonból. Ö annyit látni kell, hogy Izrael bejelentette, hogy a Hezbulakot megsemmisíti, ugyanúgy nem tudja megsemmisíteni, ahogy októberi háború után a Hamás sem tudta megsemmisíteni, de meggyengíteni tudja. Itt annyit lát kell tudni, hogy a litáni folyóik előrementek az izraeliek, de a litáni folyók túloldaláról izrael északi része belőhető. >> Még itt beolvasom közben az iráni álláspontot. Ugye ők is győzelemként kommunikálták, azt mondták, hogy örömhírrel szolgálunk Irán nagy nemzetének. A háború célkitűzéseinek csaknem mindegyike teljesült, és bátor fiaitok történelmi tehetetlenség és tartós veresség állapotába taszították az ellenséget. Ezt közölt az ország legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa. >> A válaszom az, ha én lennék a nemzetbiztonsági tanács, én is ezt közölnék. Irán katonailag vereséget szenvedett, de politikailag nem. Az arab világ nem akar háborút. A Perzsőből rájött az modern történelmébe először úgy támadható, hogy a jóléte rendkívül ingományos talajon van, és mind a két fél kompromisszumokra törekszik, főleg azért, mert az USA politikai céljait nem ért el. >> Kezdünk továbbra is a ravaszonban. És ha az ellenség a legkisebb hibát is elköveti, teljes erővel válaszolunk. Ezt üzenték az irániak. Kiváló a propagandájuk. Fölsorolok még 10 példát a történelemből, amikor ilyen volt. Irán katonailag vesztett, politikailag talpon maradt, és ezt akarja kihasználni. >> Egyébként a tervek szerint pénteken Iszlám Ababátban ülnek tárgyaló asztalhoz a felek, hogy a pakisztáni közvetítéssel kidolgozott keretek alapján egyeztessenek a részletekről. >> Így van. Itt érdekes érdemes a peleket megnézni. Pakisztán vezeti az országcsoportot. Ebben benne van Egyiptom, a térség meghatározó hatalma, Irak, ahol egy rendkívül komolyta hát kisebbség többségél leegyszerűsítve azért ez többség, de ez se ilyen egyértelmű. És a negyedik résztvevő bocsánatot kérek. Igen, Törökország. Na most ugye itt az merül fel itt a következő időszakra, hogy ez egy két hetes ilyen átmeneti dolog, vagy itt már nem újulnak ki a harcok? >> A válasz az, hogyha usában lennénk aztán hogy önnyelt ez volt a 1 millió dolláros kérdés. Lehetetlen megmondani. Én úgy érzem, hogy mind irán mind az USA úgy érzi, hogy a katonasággal túl sokat nem lehet elérni, tovább leegyengíteni Irán, de nem fog kapitulálni. Tehát célszerű az, hogy mind a két fél, miközben győztesnek kiáltja ki magát, megfelelő kompromisszumokat érjen el. >> Nem lehetne, hogy Magyarországon is vonatkozik ez és ad nekem 1 millió dollárt? Ez egy rossz indulatú posztkommunista kérdés volt. Tegnap Orbán Viktorral beszélgettünk arról, amikor még nem lehetett tudni, hogy mi lesz ennek az irányi háborúnak a vége, hogy közben egy súlyos energiaválság közel itt érdemes meghallgatni ezt a részét a miniszterelnökkel készült beszélgetésnek, mert levezette azt, hogy hogyan lehet először a energiahiányból probléma, utána pedig a különböző eladósodás miatti hiteleknek a kérdéséről, hogy egy csomó hitel most fog lejárni, azokat tör törleszteni kell már a kamat sem, tehát a kamattörlesztés sem lesz megfelelően biztosított, és hogy ebből hogyan lehet egy a 2008-as válsághoz hasonló helyzet. Érdekes itt egyébként Orbán Viktor utalt Surányi Györgyre is, hogy amikor ő előző először miniszterelnök volt, akkor ugye Surányi György volt még egy ideig a jegy bankelnök, és hogy tudtak együttműködni. Nagyon érdekes volt, amit ott mondott a miniszterelnök. Erre egy mondat, amikor én kett elkészült az interjúk Orbán Viktorral, akkor elég sokat beszélgettünk négyszem közt és mondta, hogy értsem meg, nagyon sok európai országba az ellenfélel le akarnak számolni, börtönbe küldik, sárközi. Szóval értsem meg, hogy ki kell jönni velük. és hozott példákat, hogy akik nagyon betegek voltak, nem akarom fölsorolni a neveket, ő intézte el, ellenfelei voltak, hogy kórházba kezeljék és satöbbi, mert azt mondja, hogy nem lehet leszámolni az ellenfelekkel, nem tudjuk, mit hoz a jövő, és nem tudjuk, hogy mikor tudunk ezekkel az emberekkel együttműködni. >> Szóval arról beszélt a miniszterelnök, hogy onnan lehet látni majd az energiaválsági eleit, hogy például leállítják a léglekedést, mert azt mondják, hogy spórolni kell. És ez elkezdődött >> és ez megtörtént. Igen, pont ezt akartam mondani. Például a dél-olaszországi brindizi repülőtéren elfogyott az üzemanyag tegnap, miközben Rio Calabria és Pescara légi kikötőjében korlátozásokat vezettek be további négy másik repülőtérrel együtt. Azt mondják, hogy a kerozinhiány átmenetinek számít, és az előrejelzések szerint kedkora délutántól tudják ismét biztosítani az induló gépeknek a töltését. Ö az történt, hogy az utóbbi napokban az érkező gépek teljesen felemésztették az üzemanyagtartalékot, és felmerül a kérdés, hogy ez egy egyedi eset, meg hogy így, hogy iránban tűzünk van. >> Nem, elnézést, ez megtörtént most Írországba, ez megtörtént a skandináv légitársaságukkal, tehát egy olyan villámgyorsan gyűrűző hatása van, amit nem lehet kiszámolni. Igen. >> Szóval az a kérdés, hogy így, hogy végetér az iránnyi háború, ugye egyből esett a dollár, az az olaj hordónkénti ára, nem a dollár olajonkénti ára. Szóval a a olaj hordónkénti ára így, hogy esett, így most megoldódik ez a probléma? >> Nem, nem, így megint kitevődik. Ugyanis a hormózis szoros, ha két hétre nyitják meg, az csodálatos, de semmi nem oldódik meg. Tehát az alapkérdés az, amit ön kérdezett pár perccel ezelőtt, hogy mit jelent a válság. Végetért? Igen, nem? Meg tud állapodni Washington és Teherán? Igen, nem. Milyen válság lesz? Elnézést. Ön elmondta azt, hogy 14%-kal esett egy nap alatt a kőulajára. Oké, de sokkal följebb van, mint a válság előtt volt. Ki fizeti meg? Pont. Nagyon érdekes volt. Ugye tegnap itt volt J. Dvens, az Egyesült Államoknak az alelnöke, és mondta a sajtótájékoztató, hogy most kapott Steve Witkoftól egy SMS-t, de még nem volt ideje megnézni. Ugye Steve Witkov az, aki tárgyal többek között Közelkeleten és Orosz-ukrán háború ügyében is. Akkor ezek szerint az lehetett az SMS-ben, hogy valamifajta megegyezés lesz, nem? >> Így van. az, hogy egy megegyezés született, amelyet megint mindkét fél teljesen máshogy értékel, a lényeg, hogy tovább tárgyaljanak és ne fújon értelmetlenül a vér. A másik, amit még behoznék, és akkor utána hallgatói kérdésekkel jövünk, hogy tegnap megjelent a Bloombergen egy leíat a Orbán Viktor és Vladyimir Putyin beszélgetéséről. egyébként megjegyzem, hogy miután vége lett az Orbán Viktor interjúnak, a Bloomberg újságírója ott volt az utcán a mi stúdiónk előtt és kérdezte is a miniszterelnököt, válaszolt is egyébként a miniszterelnök, ugye itt többek között az van ebben, hogy a kiseg azt mondja Orbán Viktor Putyinnak, hogy a kisegér segít az oroszlánnak ugye kirágja a hálóból, am sokan sokféleképpen értelmezzük ezt a beszélgetést, ami ugye a békecsúcs megszervezése körül zajlott. Hogy látja a tanár úr ezt a történetet? >> Úgy látom, hogy Magyarország nagyon jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, Ankarával, Pekingel és Washingtonnal. A világ jelentős része iszonyúan féltékeny. Én ma reggel már végignéztem f:30-tól a német híreket. Elképesztő az, hogy a Ven idejött. Egyszerűen nem értik. A világ szinte minden vezető, újságja, rádiója, televíziója kiemelt helyen foglalkozik a Venzúttal. Tudomásul kell venni, hogy a magyar politika sokkal fontosabb, mint a területe, lakossága vagy GDP alapján lehetne, és nem akarják tudomásul venni. Tessék megnézni, hogy hány hamis hír jelent meg arról, hogy Szerbiában merletkísérlet volt. Olyan tényleg kiváló biztonsági szakértők is nyilatkoztak erről, akik nem értem, hogy miért mondanak olyat, amit ők se gondolnak komolyan. Ugye azért érdekes ez a szer történet, mi erről nem beszélgettünk, tényleg azóta még nem találkoztunk, mert voltak olyan magyar biztonságpolitikai szakértők, akik már a merénylet híre előtt mondták, hogy majd ez lesz a hamis zászlós művelet, amivel befolyásolni akarják a választásokat. Február végén már ezt rebesgették meg márciusban is. Hogy lehet ez? >> Feltételezem, hogy különböző információkkal rendelkeznek. Nem akarok belemenni, hogy kiktől kaptak információkat. Nekem nagyon fura volt, h egy magyar újságiró azt mondta, hogy három külföldi titkos szolgálattal is tart kapcsolatot. Én nekem rendkívül korrekt volt, amit a Horvát József tábornok úr mondott, hogy amit most csinálnak a szégyen, a titkos szolgálatokat belerángatják ilyen helyzetekbe. Én remélem azt, hogy vasárnap a választások után új helyzet kezdődik, és az ország visszaáll a normális üzemmódra. De hogy lehet egyébként az, ami a szerb magyar szakaszán a török áramlat vezetéknek történt, robbanószereket találtak, satöbbi, satöbbi. Ez egy lehet ez egy megrendezett dolog, vagy ezeket komolyan kell venni? És >> vál az, hogy mindig minden ilyet komolyan kell venni. Hát ha itt egy merlet sikerült volna, Magyarországnak vége, nekem egy érdekesség, én végignéztem a vezeték útvonalát. A vezeték leválik, egy része megy Olaszországba. Semmi nem történt. Egy része megy Slovéniába, ott se, ahol történt valami, az a magyar szlovák Magyarországi és Szlovákia ellátása. Ez mindent elmond. Pont. >> Na, még akkor a végére a hallgatói játékkérdésünket megkérem, hogy ismertess, és akkor elengedem, hosszú lesz ez a nap, és még berjátszó hallgatói kérdéseket is. >> Én nagyon szépen köszönöm. A kérdésem az jelenleg hány atomhatalom van? Múltkor föltette a kérdést, hogy Izraelt ide sorolom-e? Persze a nemzetközi szakirodalom egyértelműen ide hozza Izraelt. Nagyon szépen köszönöm és jó megfejtést kívánok. >> Köszönöm szépen. www.ultrhang.tv/játék. Ide várjuk a helyes megfejtéseket. Most pedig kapcsolunk az erdélyi közönségtalálkozónkhoz. >> Szuper. >> Hát így >> igen. Köszönöm. korrekt vagy. Köszönöm szépen. >> És mindenkinek Fehérvári Lajosnak hívnak. Két kérdésem lenne. Egyet nem tudok kérdezni. Az első az oroszoknak miért jó ez az elhúzódott háború, és miért nem nem ennyire képesek, nem tudják hamarabb befejezni, ha akarnák. A második kérdés, >> hogy válaszoljak, nem íromk, utána mondja a másodikat. >> Jó. >> A legmodernebb fegyvereiket az oroszok nem vetik be. Jelenleg ott tartunk, hogy Oroszországot támogatja Irán, Észak-Korea, Kína. Ukrajnát támogatja Európa Egyesült Államok. Most a USA máskogy, de ezt hagyjuk. Tehát körülbelül 30-40 országült fegyvereket a ukránoknak. Az oroszok óriási emberáldozattal, de lassan mennek előre. Egy megjegyzés. Én mindig elmondom, hogy a második világháború leg fontosabb csatája a Szovjetunió számára Stalingrádi csata volt, ahol a hatodik német hadseregettet Paulusszal elfogják, hadyifogsák satöbbi. De soha nem mondja el senki, hogy a szovjet áldozat a Sztalingrádnál, a sokszorosa a németnek, de nem érdekel senkit az ember. Ma se második kérdés. >> Második kérdés. Egy kicsit vidámabb kérdés. Mi lenne a világpolitikában, ha nők vezetnék? Ha én >> a nők vezetnék a világpolitikát. Hát a válaszom az, hogy a nők nagyon sokszor jobbak, mint a férfiak, de a világ jelentős részében a nők ennek a közelébe nem jutnak. Én bejártam Afganisztán. Hát ott egy nőnek a szerepe a periféria perifériáján van. Ö nagyon sok országot el tudnék mondani a hasonló helyzet. Rugalmasabbak a nők, empatikusabbak a nők. Szerintem a világ jobban járna velük. Amerikában Hillary Clinton akart elnök lenni. Vele nem járt volna jól a világ. Ez a meggyőződésem. Kínában esélye sincs egy nőnek. Oroszországban esélye sincs egy nőnek. Ez a válaszom. De a kérdése jó. Második kérdés. Hölgy. >> Jó estét kívánok. Fülökinda vagyok. Ö, vissza a magyar politikára. Egy olyan kérdésem lenne, hogy igaz, hogy mi itt erdélyi magyarok kicsit szubjektívek vagyunk a Fidesszel kapcsolatban, de hogy létezik az, hogy a magyarországi magyarok annyira akarják a változást Magyarországon. Nem értem Magyarország. Én magyarok annyira >> akarják a változást Magyarországon és mondjuk nem látják a Fidesz eredményeit vagy törekvéseit, hogy Magyar Péterre vagy a Tiszára szavaznának, vagy hogy annyi embert megtévesztettek, vagy >> A válaszom az, hogy a Fidesz 16 év alatt rengeteg sikert élt el és elkövetett hibákat. fülnő egy generáció, aki nem ismerak a Fideszt, és változást akar. A budapesti értelmiség jelentős része változást akar, a vidék nem. Tehát én azt látom, hogy járom az országot, amerre járok, a Fidesz sokkal jobban áll, kivére Budapestet. Aki Budapesten él, az azt látja, aki vidékre megy, az ezt is látja. Tehát én úgy érzem, hogy a Fidesz győzni fog, de Orbán Viktornak komoly változásokat és változtatásokat kell utána végrehajtani. Ez az én véleményem. Orbán Viktor elmondta, hogy ha ő visszavonul, három ember jöhet szóba utána. Mivel most nem akar visszavonulni, ennek nincs jelentősége, mert négy vagy nyolc év múlva nyilván a személyek változnak. Nagyon sokkal tehetséges ember a Fideszbe. Orbán Viktornak ezekkel kell kasztálkodnia. Közben fent lett két kérdés, úgyhogy Dékán úrnak adom át a mikrofont, aki a teával már volt lent, most itt fent kérdez. >> Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem van. Azt hangoztatja Izrael és Amerika, hogy azért támadták meg Iránt, mert egy lépésre állt attól, hogy atomfegyvere legyen. Az én kérdésem az, hogy a tanár úr véleménye hol áll? Van-e atomfegyvere, vagy közel áll-e Irán ahhoz, hogy atomfegyvere legyen? >> Gyorsan válaszolok. Ahány ember tudja, nem válaszol. A Nemzetközi Atomenergiaügynökség vezetője, Grossi azt mondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Iránnak atomfegyvere lenne. Az urándúsítást 70% körül tartja. 10%-kal kéne tovább dúsítani ahhoz, hogy atomfegyvert tudjon előállítani. Szörnyű nehéz a kérdés, mert itt is mindenki hazudik. A Perzsa állam közlőgyneki soha nem lesz atomfegyver. Ez nyilván nem igaz. Amerika közölte, hogy a 12 napos háborúban a dúsított uránkészletet megsemmisítette. Ez se igaz. Az oroszok közölték, hogy adják át az iráni dúsító atomot. Náluk ugye rendben ezt senki nem meri megtámadni. Az oroszok most meghatározott atomerőműveket átvettek Iránba. Tehát rendkívül érdekes a helyzet. Tény az, hogy ezek a csapások alapvető célja az, hogy iránba változást érjenek el. Ha megnézed, mi régen tegeződtünk, ha megnézed a háború kezdetét, az amerikai elképzelés az volt, hogy egy meg kell semmisíteni az irányi légierőt, megtörtént, meg kell semmisíteni a atomközpontokat, megtörtént a rakét kidővőhelyeket, megtörtént. És utána jött az, hogy meg kell akadályozni iránt abba, hogy három térséget segítsen. A Hamaszt Gázába, a Herolagot Libanonba és a Huszi mozgalmat Jemenbe. részén megtörtént, és a háború kezdete utáni napokban mondta, hogy rendszerváltást kell elérni Iránba. Ez csodás, mi a problémám? Egységes irányi ellenzék nem létezik. Most Irakból támadtak a kurdok, de a Kurd szerep nagyon nehéz. Hosszú évtizedek óta nem tudják stratégiájukat érvényesíteni. A harmadik, hogy most föllángolt a helyzet, hogy jöjjön haza a Reza Paklevi. De hát a Reza Paklevi elmenekült elment irányból 78-ba. Nem ismeri iránt, társadalmi bázisa nincs. Ugyanúgy néz ki, mint az apja. Nem hiszem, hogy egyes számú vezetőnek jó lenne magyarul. Kérdés nyitott és köszönöm szépen, aki teát is köszönöm. Kérdés fönt kinek van? >> Jó estét. Bodoni Boton vagyok. Két kérdésem lenne. Az első kérdés Marosvásárhelyről szól. Van egy katonai egység Marosvásárhelyen, ahol állítólag a NATO-nak Európában egyik legnagyobb fegyverraktára van a föld alatt. Ez mennyire veszély számunkra orosz ázsárhelyeknek, hogyha például eszkalálódik a háború az ukrán orosz esetén. Ugye Iránról azt tetszett mondani, hogy kevesebb mint 1% esély van, hogy támadjanak romániaik, >> de hogyha Oroszország eljutna, van-e esély arra, hogy ugye ezeket a célpontokat venni? Első a >> gyorsan válaszolok. Minden, ami ilyen dolog, az állami titok, katonai titok, tehát épesztő ember erre nem válaszol. Kettő. Az oroszok megtámadják Romániát, annak a valószínűsége nulla. Nem akarják és nem is tudják. Az orosz hadsereg a négy éves háború után nincs abban a helyzetben, hogy támadjon. A Putyin alapvető célja egy olyan béke elérése, ahol megszerzi a négy Dombász megyé, a krimet megtartja és a háború végetér, és elkezdheti a normál kereskedelmet, és Oroszországot egy kicsit fejlesztheti. Tehát Magyarországon egy különleges katonai bázis van, nem mondhatom meg, hogy hol. Az egyik megyei lap megírta, mindenki fráz kapott kőtt, és senki nem olvassa a megyei lapot, tehát túl nagy probléma nincsen. De ezek baromi érdekes kérdések. Amikor gyerek voltam, Magyarországra hozták a Mobid cápát, nem hiszem, hogy valaki ezt tudja, olyan amerikai eszközökkel hozták, amivel a rakétákat szállítják. Tehát azt nézték, hogy egy világháborúban hol lehet Magyarországra áthozni ezeket a fegyvereket. senki nem vette észre. Tehát egy fura világba élünk. Nem hiszek abban, hogy Oroszország bárképp megtámad, beleértve Romániát. Második kérdés. >> Az az irányi háborúról és Európáról szólna. Nyugati európai államok és Anglia lehet azért nem támad, nem szólnak bele a háborúba, mert élnek a nagyon sok arab emigránstól, akik ilyen öngyilkos meréneteket végezhetnek. Amit láttunk most történt valami Svájcban is és Németországban. >> Gyorsan válaszolok. Nyugat-Európában olyan mennyiségű migráns van, hogy bármi megtörténhet. Németországban a nem németikúak aránya 27%-ot ért el. Ezek az államok részt vesznek a háborúba, de rendkívül óvatosan. A britek let a briteket letolták az amerikaiak, hogy a brit bázisokat nem első percbe adták át, hanem néhány nap késéssel. Zárójelbe jegyzem meg, hogy a világon négy rendkívül fontos amerikai bázis van. egyik rota a spanyolországban, ahol a spanyol kormány egy teljesen más politikát folytat. A másik egy brit amerikai bázis az indiai óceán közepén, Diego Garcia. Ezt amerikaiak első perszor fölhasználhatták. A franciák nem akarnak semmiből kimaradni. A Charles the Go repülőgéphordozót, lánykori neve repülőgépajú átvezényik a ciprosipartokhoz. Brit hajók odamennek, görög hajók odamennek, tehát próbálják lokalizálni az irái háborút. >> Úgy tűnik, hogy a végére értünk. >> Ez a blokk. Nincs kérdés. Mi van? Fáradunk. >> Bátran, bátran. Ha bárkiben van kérdés, akkor gyorsan megkezd. Itt ebben a blogban van itt elől egy kérdés. >> Jó. >> És kérdezném, hogy itt még lesz-e másoknak bátran, bátran először fönt akkor lesz még egy kérdés. Azt megkérhetem, hogy jöjjön le. És akkor úgy könnyebb lesz itt. Akkor először másodszor akkor itt lesz két kérdés és ott lesz egy kérdés és akkor így zárul. >> Nagy Szabó István a nevem. Egy >> Ja, látom közénk át ez a h mindegy. Igen, >> igen. A csúnya. Az a kérdésem, hogy a következő generáció számára két gyerekes édesapaként ugye az ember sokszor kitekint, hogy milyen európai feltételek várják a gyermekeinket. Abban a kontextusban, amben lassan-lassan rámegy a gatyánk is különféle konfliktusokra. Lát-e a tanár úr még lehetőséget arra, hogy az európai gazdaságban olyan felívelés következzen be, amelyik akár geopolitikailag meghatározó szerepet, illetve gazdaságilag ütőképességet jelent. >> Nem, de válaszolok részletesebben. Jelenleg Európa ki van szolgáltatva az oroszoknak, kínaiaknak, amerikaiaknak. Nincs egy olyan európai vezetés, amelyik képes lenne egy globális jövőképet fölvázolni és keresztülvinni. Ez a problémám. A Fonden egy tökéletesen alkalmatlan vezető. Kétszer volt ellene bizalmatlansági szavazás. 53 és 54%-kal győzött, ami azt jelenti, hogy 46-47% ellene szavazott. Egész életét végkíséri a korrupció. Ő bejelentett, hogy hajlandó Merkel utóda lenni. Merkel másnap elővette a doktori disszertációját. Kiderült, hogy 40-től 60 oldalt kimásolt úgy, hogy nem írta, hogy kitől lopta el. Óriási botrány volt. Ettől kezdve Merkel pártil lett. Tehát én nem látom ezt. Nyilván Európa változik. A Wber bejelentette, hogy ő akarja a két legfontosabb európai pozíciót, 29-től a Kosztályt és a Fonde Leenét, és többségi szavazást akar bevezetni az egyhangúság helyett. Nem látom Európában azt az erőt, hogy kitörjön. Amerikában négy éves elnökségek nagyon komoly dilemmákat vetnek föl. Kínában pedig aki máshogy gondolkodik, mint a kínai államfő, azt egy perc alatt félreállítják. Nem a demokrácia felé megy a világ. Kérdés kinek? Ön. Jó estét kívánok. >> Jó estét. >> Az én kérdésem az lenne, hogy ön szerint mennyire betervezett az iráni háború abból a szempontból, hogy tudtom Iránnak a 70%-a vízkészletének a tenger vizet megtisztítva származik, és elég lenne Amerikának ezeket a víztisztító rendszereket megtámadni, és vége lenne gyakorlatilag a háborúnak. >> A válaszom az, hogy részint igaza van. A háborút szerintem akkor tervezték meg, amikor Netenu elment Trumphoz. A vízkészleteket, ha nézi az elmúlt két napot, már támadják. Én végigjártam Irán, tudom, hogy ez nem a reklámhelye. Ha egyszer béke lesz, menjenek el. Álomszép az ország. Tehát az ország csodás. Teheránba egy folyó jön be, nem tudom a nevét. A két oldalán éttermek tömege van. Iszonyú finom kaja. Én imádok enni. Tudom é szörnyű. Nagyon finom kaják vannak. és zubog a víz. Olyan látvány, hogy felejthetetlen. Tehát ha péke lesz, tehát nem ma elmennek. Csodálatos. És a én arabzsőből túloldalán voltam. Voltam Ománban, mit tudom én, végtom sorolni. Csodálatos strandok vannak. Nyilván ugyanez meg lesz iránva a béke után, de jelenleg a háború folyik. A kérdés az, hogy Trump azt mondta, hogy ő ezzel a vezetéssel nem hajlandó tárgyalni. Ő azt mondta, hogy a háború körülbelül négy hétig fog folyni. Meglátjuk, hogy mi lesz. Köszönöm. Kérdés. >> Nekem még lenne egy kérdésem. >> Tudtam, hogy nem járok jól. A hölgy sokkal szebb volt, de nem érdekes. Igen. >> Az lenne a kérdésem, hogy olvastam egy cikket, hogy ez a >> olvastam egy cikket, hogy a ugye a hormózi szoros nem engedik át a kiolajat, tehát semmiféle tankert nem engednek át. >> Áj, már nem igaz. A hormózis szoroson az oroszkínai és irányi hajókat átengedik. A hormoziszoros 3 km széles, ott mennek beki a hajók. Elképesztő mennyiségű hajóállót, aki nem orosz kínai és irány, azt leállítják innen tovább. >> Megértettem. Mi az igazság abban, hogy a kőolaj szállítmányoknak van egy olyan háttér származéka a kőolajt iparágnak, ami a maga az iparnak, az ősziparnak olyan anyagokat termel, ami ami a létfontosságú. Tehát gondolok itt kénsavra meg kénre meg ilyen hasonlókra. A válaszom az, hogy ez igaz, de jelezni szeretném, hogy a irányol 80%-a Kínába megy, most is odamegy. Rendkívül érdekes. Egyelőre a iráni kőolajjat tudják vinni. Érdekes módon a kőolaj vezetékeket eddig egyetlen támadás érte amerikai részről, még több nem. Ez azt jelenti, hogy a háború után az USA akar gazdálkodni az irányi kőolajja, hogy ez meglesz-e, azt meglátjuk. He.